Részletek
Tovább olvasom
Igen, hát nem csodálatos? Csak beavatást kapsz, és több pénzed lesz. (Nem ez volt a cél.) Tessék? (Nem ez volt a cél, hanem ez csak úgy, hozzájött...) Tudom. Mellékesen. (Igen, mellesleg. Igen.) Mind ugyanazt mondják nekem. (Igen.) Mind ugyanazt mondják nekem. És ha tényleg pénzre van szükségük, még ha nincs is pénzük, az csak úgy jönni fog. Csak úgy jön. Van egy testvér, akinek volt egy jegye Párizsba, de nem ment el. Elment? […] Aztán később megtudta, hogy aznap Párizsban voltam. Tudod, ha elvette volna a jegyet, akkor ott látott volna, mert annyira szeretett volna látni. És kapott egy ingyenjegyet a semmiből, és még el sem vette, az „ostoba”! Srácok, ti tényleg viccesek vagytok. Mindig imádkoztok valamiért, és amikor jön, azt mondjátok: „Nem akarom. Miért?” […]Mint az az ember, aki lottót akart nyerni, vennie kell egy lottószelvényt. Mint ez a Központ, nagyon akartak látni engem, már régóta akarták, hogy idejöjjek, de ők felkészültek. Látod? Összesen három emeletet béreltek itt, hogy legyen helyük a meditációra. És előkészítették a konyhai dolgokat, meg mindent, arra az esetre, ha eljönnék. Még szobám is van, ahol lakhatok, és feldíszítették a szobámat, szépen és tisztán csinálták. Semmi sincs benne. Ne is álmodjatok róla. Nincs ott semmi; csak tiszta és szép. Csak egy kanapé van benne és egy asztal, két asztal - egy az evéshez és egy a... Nem tudom mire, tévénézésre. Semmiség, de legalább van nekik. […]Photo Caption: Szeretetet mutatva, nem gyászt
